2014. szeptember 8., hétfő

Úgy szeretném elmondani....

Úgy szeretném elmondani, és megértetni mindenkivel, amit egészségről, betegségről, életről, gyógyulásról tapasztaltam rövidke életem során. Régebben inkább dühös voltam, most már csak szomorúságot érzek, amikor különféle fórumokra tévedek, ahol arról folyik a vita, hogy a kemoterápia-e a tuti, vagy a piacon fellelhető egyéb csodaszerek.
Több tábor is kialakul az ilyen viták folyamán. Sokan vannak, akik kaptak kemoterápiát, túlélték, és nem is hisznek másban, illetve elfogadják, hogy sok esetben a rák nem gyógyítható, csak a beteg élete hosszabbítható meg a kezeléssel (persze szerintem inkább megrövidíti, mint meghosszabbítja)
Van egy másik tábor, akik ugyan magukon nem tapasztalták, de közeli hozzátartozóikon látták a kemoterápia pusztító hatását, és emiatt saját maguk nem vállalnák, ha ilyen helyzetbe kerülnének.
Sokan vannak, akiknek semmilyen személyes érintettségük nincs, csak okoskodni járnak az ilyen fórumokra, és vagy a kemo mellett, vagy éppen ellene lobbiznak.
Egy közös az összes vitatkozóban, amit sajnos a mai egészségügy sulykolt belénk, mégpedig az, hogy a rák a legveszedelmesebb betegség, nem tudjuk befolyásolni sem a kialakulását, sem a gyógyítását. Mindenesetre a legjobb megoldás ha hátradőlünk a karosszékben, míg lecsepeg az infúzió, vagy megisszuk a gyógyteát, és vagy szerencsénk lesz, vagy nem. Az orvos többszöri kérdezésre, miszerint mivel tudná segíteni a gyógyulását, vagy a betegség kiújulását, is azt a választ adja, hogy semmivel. Éveken keresztül kaptam én is ezt a választ. Menjen haza Annamária, élje az életét, ugyanazt az életmódot, mely megbetegítette, és félévente rettegve várja a CT eredményt. Fáj a gyomra? Hát az természetes egy ilyen komoly műtét után, annyit sem volt képes mondani, hogy műtét után milyen diétát tartsak. 
Sokszor, mikor ilyen fórumokra írok, nem értenek, és támadnak, hogy biztos valamilyen csodaszert reklámozok, vagy csak szerencsém volt, hogy használ az alternatív terápia.
Hiába próbálom elmagyarázni, hogy én egyik tábort sem képviselem(mármint kemo vagy alternatív terápia), hanem a betegség lényegét szeretném megértetni. Hogy a rák nem a szerencsén múlik, ugyanúgy, ahogy a gyógyulás sem.  Hogy a daganat nem egy önálló betegség, ezért butaság azt gondolni, hogy ha eltűnik a daganat, akkor már minden rendben. Hiába műtik ki pl. a daganatot, ha a tested így jelezte, hogy sürgős változásra lenne szükséged, akkor úgyis kiújul, nem biztos, hogy ugyanott ugyanolyan formában, de a tested ismét jelezni fog.
Nem tudok én sem minden kérdésre választ. De azt tudom, hogy aki beteg lesz, változtatnia kell valamit az életén. Rendbe kell hoznia a táplálkozását, hiszen abból épülünk fel, amit megeszünk. Rendbe kell tennie a lelkét, hiszen ha a lelkünk nincs jól, a testünk hogyan is lehetne? És újra kapcsolata kell lépni a szellemmel, aki te igazából vagy, aki mindig mint egy filmet nézi az élethelyzeted, hogy éppen mi történik veled.
Felelősséget kell vállalnod a betegségedért, mert hiába gondolod, hogy csak úgy megtörtént veled, be kell látnod, hogy volt szereped a kialakulásában. És ha úgy döntesz élni akarsz, és meggyógyulni, akkor meg kell oldani a mögöttes okokat. A rák nem egy baktérium, ami megtámadott, és csak be kell venned az antibiotikumot, és meggyógyulsz. Azt jelzi, hogy az egész tested működése felbomlott, így mindent helyre kell hoznod.
Ha nincs merszed, fogadd el a kemoterápiát, de ne folytasd ugyanazt az életet. Fogyassz tiszta minőségű táplálékot, keress olyan kiegészítőt a piacon(ha szükségét érzed), ami nem csodaszer, csak mondjuk koncentráltabban tartalmaz természetes tápanyagokat.
Ne hidd el, hogy a rák gyógyíthatatlan! Csak rajtad múlik, hiszen te hoztad létre, te is mulaszthatod el. Ha mindezt megértetted, akkor végül majd felteszed magadnak a kérdést: mire tanított engem ez az élethelyzet? Ugyanis minden rossz történés egy nagyobb jó dolog előkészítője, csak amikor még benne vagy a rosszban, akkor ezt nem látod.
Számomra felébredést hozott, hogy elinduljak egy spirituális úton, és keressem mi az élet igaz értelme. Mert nem az, hogy iskolába jársz, felnősz, dolgozol, családot alapítasz, elköltöd a pénzt, amit megkerestél, majd megbetegszel és meghalsz. Szerencsére sokaknak már nincs szüksége betegségre, hogy elinduljon ez a felébredés, nekem még kellett.

Ne felejtsétek, minden nap újragondolhatjátok az életeteket, és minden másodpercben dönthettek a változásról, sohasem késő!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése