Úgy szeretném elmondani, és megértetni mindenkivel, amit
egészségről, betegségről, életről, gyógyulásról tapasztaltam rövidke életem
során. Régebben inkább dühös voltam, most már csak szomorúságot érzek, amikor
különféle fórumokra tévedek, ahol arról folyik a vita, hogy a kemoterápia-e a
tuti, vagy a piacon fellelhető egyéb csodaszerek.
Több tábor is kialakul az ilyen viták folyamán. Sokan
vannak, akik kaptak kemoterápiát, túlélték, és nem is hisznek másban, illetve
elfogadják, hogy sok esetben a rák nem gyógyítható, csak a beteg élete
hosszabbítható meg a kezeléssel (persze szerintem inkább megrövidíti, mint
meghosszabbítja)
Van egy másik tábor, akik ugyan magukon nem tapasztalták, de
közeli hozzátartozóikon látták a kemoterápia pusztító hatását, és emiatt saját
maguk nem vállalnák, ha ilyen helyzetbe kerülnének.
Sokan vannak, akiknek semmilyen személyes érintettségük
nincs, csak okoskodni járnak az ilyen fórumokra, és vagy a kemo mellett, vagy
éppen ellene lobbiznak.
Egy közös az összes vitatkozóban, amit sajnos a mai
egészségügy sulykolt belénk, mégpedig az, hogy a rák a legveszedelmesebb
betegség, nem tudjuk befolyásolni sem a kialakulását, sem a gyógyítását.
Mindenesetre a legjobb megoldás ha hátradőlünk a karosszékben, míg lecsepeg az
infúzió, vagy megisszuk a gyógyteát, és vagy szerencsénk lesz, vagy nem. Az
orvos többszöri kérdezésre, miszerint mivel tudná segíteni a gyógyulását, vagy
a betegség kiújulását, is azt a választ adja, hogy semmivel. Éveken keresztül
kaptam én is ezt a választ. Menjen haza Annamária, élje az életét, ugyanazt az
életmódot, mely megbetegítette, és félévente rettegve várja a CT eredményt. Fáj a gyomra? Hát az természetes egy ilyen komoly műtét után, annyit sem volt képes mondani, hogy műtét után milyen diétát tartsak.
Sokszor, mikor ilyen fórumokra írok, nem értenek, és
támadnak, hogy biztos valamilyen csodaszert reklámozok, vagy csak szerencsém
volt, hogy használ az alternatív terápia.
Hiába próbálom elmagyarázni, hogy én egyik tábort sem
képviselem(mármint kemo vagy alternatív terápia), hanem a betegség lényegét
szeretném megértetni. Hogy a rák nem a szerencsén múlik, ugyanúgy, ahogy a
gyógyulás sem. Hogy a daganat nem egy
önálló betegség, ezért butaság azt gondolni, hogy ha eltűnik a daganat, akkor
már minden rendben. Hiába műtik ki pl. a daganatot, ha a tested így jelezte,
hogy sürgős változásra lenne szükséged, akkor úgyis kiújul, nem biztos, hogy
ugyanott ugyanolyan formában, de a tested ismét jelezni fog.
Nem tudok én sem minden kérdésre választ. De azt tudom, hogy
aki beteg lesz, változtatnia kell valamit az életén. Rendbe kell hoznia a táplálkozását,
hiszen abból épülünk fel, amit megeszünk. Rendbe kell tennie a lelkét, hiszen
ha a lelkünk nincs jól, a testünk hogyan is lehetne? És újra kapcsolata kell
lépni a szellemmel, aki te igazából vagy, aki mindig mint egy filmet nézi az
élethelyzeted, hogy éppen mi történik veled.
Felelősséget kell vállalnod a betegségedért, mert hiába
gondolod, hogy csak úgy megtörtént veled, be kell látnod, hogy volt szereped a
kialakulásában. És ha úgy döntesz élni akarsz, és meggyógyulni, akkor meg kell
oldani a mögöttes okokat. A rák nem egy baktérium, ami megtámadott, és csak be
kell venned az antibiotikumot, és meggyógyulsz. Azt jelzi, hogy az egész tested
működése felbomlott, így mindent helyre kell hoznod.
Ha nincs merszed, fogadd el a kemoterápiát, de ne folytasd
ugyanazt az életet. Fogyassz tiszta minőségű táplálékot, keress olyan
kiegészítőt a piacon(ha szükségét érzed), ami nem csodaszer, csak mondjuk
koncentráltabban tartalmaz természetes tápanyagokat.
Ne hidd el, hogy a rák gyógyíthatatlan! Csak rajtad múlik,
hiszen te hoztad létre, te is mulaszthatod el. Ha mindezt megértetted, akkor
végül majd felteszed magadnak a kérdést: mire tanított engem ez az élethelyzet?
Ugyanis minden rossz történés egy nagyobb jó dolog előkészítője, csak amikor
még benne vagy a rosszban, akkor ezt nem látod.
Számomra felébredést hozott, hogy elinduljak egy spirituális
úton, és keressem mi az élet igaz értelme. Mert nem az, hogy iskolába jársz,
felnősz, dolgozol, családot alapítasz, elköltöd a pénzt, amit megkerestél, majd
megbetegszel és meghalsz. Szerencsére sokaknak már nincs szüksége betegségre,
hogy elinduljon ez a felébredés, nekem még kellett.
Ne felejtsétek, minden nap újragondolhatjátok az életeteket,
és minden másodpercben dönthettek a változásról, sohasem késő!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése