Magamról

Saját fotó

Sziasztok! Annao vagyok, 27 éves, GIST-es beteg. A GIST egy ritka rosszindulatú daganat fajta, mely főleg a tápcsatornában alakul ki. Nálam a gyomor lett a célpont. Akkor jutottam arra az elhatározásra, hogy naplóba foglalom, mindazt ami történik velem, amikor lemondtam a hagyományos orvosi kezelésről, egyrészt mert hatástalannak bizonyult, másrészt lassan 80 évesnek éreztem a testem a sok mellékhatás miatt. Ráadásul az orvosok nem ígértek végleges gyógyulást, csak tüneti kezelést ezzel a módszerrel.
Úgy döntöttem, belevágok a Gerson terápiába. Egy ideig elhivatottan végeztem, majd váltottam a makrobiotikára, mostanában pedig a magam által kitapasztalt ösvényen járok. A CT eredmények azt igazolják, van értelme csinálni! Kialakítottam egy élhető életmódprogramot, tornavideókkal, étkezési tanácsokkal, receptekkel, meditációs hanganyagokkal, melyeket főleg az októberi és novemberi blogarchívumban találtok. Rövidesen pedig átláthatóbban egy tervezett honlapon. Ha beteg vagy, vagy csak érdekel a betegségem története, lapozz vissza a blog elejére. Zöld forma az új mottó: fitt test, lelki harmónia és hosszú egészség a természet erejével! 
LÉGYSZI CSATLAKOZZATOK HOZZÁM A FACEBOOKON A Zöld Forma NEVŰ KÖZÖSSÉGHEZ, A HONLAP KB. MÁSFÉL HÉT MÚLVA LESZ ÉLES, DE ADDIG OTT IS OSZTOK MEG CIKKEKET

2014. szeptember 16., kedd

Őszinte vallomás

Szándékosan kerültem mostanában a bennem végbemenő folyamatokat a blogon, csak tárgyilagosan érintettem az egészségi állapotomat, inkább mindig tanácsot próbáltam adni az alternatív módszerek iránt érdeklődőknek.
Múlt hétvégén lagziban voltunk, és sok emberrel találkoztam, akikkel már régen nem. Természetesen megkaptam a kérdést mindenkitől, hogy hogy vagyok? Amire azt mondtam: MOST jól. És ez tényleg igaz volt. De őszintén szólva, ha általánosan kéne válaszolnom a kérdésre, azt mondanám, hogy nem tudom. Tényleg nem tudom. A CT eredmények alapján nincs nagy gond. Nem is szoktam már emiatt aggódni, meggyőződésem, hogy nem rákban fogok meghalni, mert úgy érzem megértettem a betegségek lényegét, és tudom mit kellene tennem, ha megint gond lenne.
Mégsem vagyok még mindig olyan jól, mint szeretnék lenni. Sokszor van bennem aggódás, nem is tudom, hogy miért. Sokszor ébredek sírva, mert valahogy nincs kedvem elkezdeni a napot. Bűntudatom van a kisebbik gyerekünk miatt, mert elkezdett bölcsibe járni, az én kérésemre, mert most került olyan életkorba, amikor egy perc nyugalma nincs mellette az embernek(járni tanulás, minden a szájába nem való dolog felfedezése, és természetesen hiszti, ha bármilyen veszélyes felfedezésében akadályozzuk). Minden napom reggeltől estig az ő szórakoztatásáról szólt. Most pedig felszabadultak a délelőttjeim, többet tudok pihenni, így több időm is jut arra, hogy az életemen gondolkodjak.
Mit fogok ezután kezdeni magammal? Leszek-e valaha olyan testi-lelki állapotban, hogy dolgozzak, és segítség nélkül ellássam a háztartást, a gyerekeket? Hogy egy normális, átlagos életet élhessek? Vagy örökké így fog-e maradni, hogy körülöttem mindenki elmegy itthonról, mindenkinek van egy "külső" élete, nekem meg marad a beöntés, lékészítés, főzés, stb. Valamint az aggódás és sok hercehurca, ha én is ki szeretnék mozdulni itthonról, nem leszek-e pont akkor rosszul, tudok-e majd beöntést csinálni, hogy oldjam meg az étkezésemet?
Mindenben van most segítségem, és tudom nem kéne aggódnom a jövő miatt, mégis így van. Türelmetlen vagyok. Azt tudom, hogy az életfeladatom az, hogy segítsek a hasonló helyzetbe kerülőknek. Mivel másképp egyelőre nem tudok, így marad az internet. Elkezdtem egy honlapon dolgozni, ami egy komplett életmód program lesz, testet, lelket, szellemet egyaránt érintve. Minden úgy lesz benne, ahogyan én csinálom, az étkezésem receptekkel, tornavideók, lelket-szellemet érintő cikkek. Sok a kétely bennem, hogy van-e ennek értelme. Fogékonyak-e az emberek egy új látásmódra, egy más fajta életmódra? Csak hinni tudok benne, hogy a sok weblap között nem fog majd elveszni a munkám, és ha csak egy embernek tudok segíteni, már megérte.
Ha valakinek nem válaszoltam az elmúlt hónapokban, aki hozzám fordult, elnézést kérek, valószínű, hogy éppen egy gödör mélyén voltam.
Remélem nem keserítettem el senkit nagyon ezzel a depressziós hangvételű irománnyal, de most ez van. Ezt is le kellett írnom. Pedig tudom, hogy ez csak egy játék a Föld nevű bolygón, és nekem most ezt kell megtapasztalnom. Semmi sem történik véletlenül. Mégis nehéz nem ennyire komolyan venni az életet, és az élethelyzeteket. Néha sikerül teljes békét és szeretetet éreznem, olyankor csodálkozom is magamon, hogy lehettem még tegnap ilyen depressziós?
Kitartást kívánok nektek is, tudom, hogy mindenkinek meg van a saját keresztje, és mindenki küzd valamivel. A jelszó: mindig jobb jön!

4 megjegyzés:

  1. Kedves Annamária! Én most találtam Rád és hasonló cipőben evezünk. Én is küzdök, de tudom, hogy győzni fogok. Nagyon tetszik a blogod, jó olvasni mert sok hasznos dologról írsz. Aki benne van ebben a dologban, tudja, hogy nem lehetünk minden nap "toppon". A blogod ettől is hitelesebb.Minden jót kívánok Neked! Edina http://www.youtube.com/watch?v=PMoj2KFTNoQ&list=PL_qZiJmcx8H34r-GvGkvpsRhJLDgevs8Y

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. szia Edina!, köszönöm a hozzászólást! és a zenét is! esetleg Te írsz magadról valahol, hogy megismerhessem a Te helyzeted? sok erőt kitartást, és sok sok szeretetet küldök! :)

      Törlés
  2. Kedves Annamária,
    Átlapozgattam s olvasgattam a blogodat, meg kell mondjam, nagyon megérintett és el is nyerte a tetszésemet. Egy nagyon kellemes hölgy iszonyatosan kemény életjátékát tárja elénk ezen a Föld nevű bolygón. Igaz, csak kissebb cserepekben, de most már egy Őszinte vallomással is kiegészítve. Nagyon örülök neki és ezt nem is hagyom megjegyzés nélkül.
    Megfogtak a „költői kérdéseid“, amikre, szerintem, már rég vannak válaszaid, vagy már közel jársz az úton a válaszokhoz. Ennek ellenére én most szemtelenül válaszolok a kérdéseidre, hogy így is segítsek az érzéseid megerősítésében.
    Mit fogok ezután kezdeni magammal? – Már elfelejtetted? CSAK KELJ FEL ÉS KEZD EL A NAPOD.
    Leszek-e valaha olyan testi-lelki állapotban, hogy dolgozzak, és segítség nélkül ellássam a háztartást, a gyerekeket? – IGEN, HA TE AKAROD.
    Hogy egy normális, átlagos életet élhessek? – A TE ÉLETED szerencsédre nem normális, átlagos, SZERETNÉD HOGY MÁS LEGYEN?
    Vagy örökké így fog-e maradni, hogy körülöttem mindenki elmegy itthonról, mindenkinek van egy "külső" élete, nekem meg marad a beöntés, lékészítés, főzés, stb. Valamint az aggódás és sok hercehurca, ha én is ki szeretnék mozdulni itthonról, nem leszek-e pont akkor rosszul, tudok-e majd beöntést csinálni, hogy oldjam meg az étkezésemet? – Az tuti, hogy EZ NEM LESZ ÍGY ÖRÖKKÉ, az aggódást hagyd meg másoknak és KEZDJ EL ÉLNI.
    Fogékonyak-e az emberek egy új látásmódra, egy más fajta életmódra? – IGEN, NAGYON SOKAN.
    Néha sikerül teljes békét és szeretetet éreznem, olyankor csodálkozom is magamon, hogy lehettem még tegnap ilyen depressziós? – A jelszó: A HOLNAP MINDIG JOBB, mert már több vagy a tegnappal!
    Remélem soraim jó kedvedben találnak és adnak egy kis pluszt a mindennapjaidhoz.
    Csókolom a kezeidet, üdvözlettel,
    Attila.

    P.S.1: Képzeld csak, elkaptam egy levelet még 1976-ból és ez áll benne:
    Ha a ma lesz a holnap tegnapja
    Tedd a bús emléket az ablakba
    Nehogy szomorúan gondolj a tegnapra
    Tölts még egy kortyot a poharadba!

    Tudod jóból is árt a sok
    Bármit is teszel
    Akár túl sokat iszol
    Vagy túl sokat eszel

    De ha kedved elhagyott
    Minek szidnád a tegnapot?
    Inkább csinálj magadnak jó előre
    Még egy szép napot

    Ha a ma lesz a holnap tegnapja
    Tedd a bús emléket az ablakba
    Nehogy szomorúan gondolj a tegnapra
    Tölts még egy kortyot a poharadba! (refrén)

    Ha a fejed fölött a ház
    Összedőlhet holnapig
    Legjobb hogy ha csendben gyorsan
    Eltűnsz hajnalig

    Ma gyerek vagy még talán
    De felnőtt leszel hamar
    Hát játszadozz csak vígan
    Amíg senki nem zavar!

    Ha a ma lesz a holnap tegnapja
    Tedd a bús emléket az ablakba
    Nehogy szomorúan gondolj a tegnapra
    Tölts még egy kortyot a poharadba!

    Ha a fejed fölött a ház
    Összedőlhet holnapig
    Legjobb hogy ha csendben gyorsan
    Eltűnsz hajnalig

    És ha kedved elhagyott
    Minek szidnád a tegnapot?
    Csinálj magadnak jó előre
    Még egy szép napot.

    P.S.2: MOST hogy érzed magad?

    VálaszTörlés
  3. szia Attila! köszönöm, hogy írtál nekem! kérdéseidre válaszolva, nem, nem szerettem volna más utat bejárni, mert akkor nem indulok el a felébredés útján, ami maga az élet. Sokszor nehéz, bezárva, ezért is született meg ez a bejegyzés, de elhivatottja lettem annak, hogy segítsek az embereknek rájönni, a rák igenis gyógyítható!!!! gőzerővel dolgozom a honlapomon, hogy átláthatóbb legyen mi mindent tapasztaltam meg a betegségem során, és így segíthessek betegeknek és egészségeseknek is. szeretettel: Anna

    VálaszTörlés