Magamról

Saját fotó

Sziasztok! Annao vagyok, 27 éves, GIST-es beteg. A GIST egy ritka rosszindulatú daganat fajta, mely főleg a tápcsatornában alakul ki. Nálam a gyomor lett a célpont. Akkor jutottam arra az elhatározásra, hogy naplóba foglalom, mindazt ami történik velem, amikor lemondtam a hagyományos orvosi kezelésről, egyrészt mert hatástalannak bizonyult, másrészt lassan 80 évesnek éreztem a testem a sok mellékhatás miatt. Ráadásul az orvosok nem ígértek végleges gyógyulást, csak tüneti kezelést ezzel a módszerrel.
Úgy döntöttem, belevágok a Gerson terápiába. Egy ideig elhivatottan végeztem, majd váltottam a makrobiotikára, mostanában pedig a magam által kitapasztalt ösvényen járok. A CT eredmények azt igazolják, van értelme csinálni! Kialakítottam egy élhető életmódprogramot, tornavideókkal, étkezési tanácsokkal, receptekkel, meditációs hanganyagokkal, melyeket főleg az októberi és novemberi blogarchívumban találtok. Rövidesen pedig átláthatóbban egy tervezett honlapon. Ha beteg vagy, vagy csak érdekel a betegségem története, lapozz vissza a blog elejére. Zöld forma az új mottó: fitt test, lelki harmónia és hosszú egészség a természet erejével! 
LÉGYSZI CSATLAKOZZATOK HOZZÁM A FACEBOOKON A Zöld Forma NEVŰ KÖZÖSSÉGHEZ, A HONLAP KB. MÁSFÉL HÉT MÚLVA LESZ ÉLES, DE ADDIG OTT IS OSZTOK MEG CIKKEKET

2014. január 21., kedd

Visszatérés

Kedves Olvasóim!

Bizonyára feltűnt nektek, hogy egy ideje nem írtam. Sajnos sokszor voltam rosszul, szenvedtem a méregtelenítéstől, az álmatlanságtól. Sokszor fel is akartam adni. De még nem adtam, és most visszatérek :).

Eltűnésem alatt Ct-vizsgálaton is voltam, aminek szerintem jó eredménye lett. Május óta 2 mm-t nőtt a gyomorfal vastagsága, ami ennyi idő alatt nem sok, így abban reménykedem, hogy augusztus után, mikor elkezdtem a méregtelenítést, leállt a növekedés. A tüdőmben pedig elmeszesedtek a daganatok, ez még inkább jót jelent.

Ha valaki belevágna egy ilyen terápiába, azt kell mondjam, egy idő után nem a "mit nem ehetek" lesz a legnehezebb, ehhez hozzá lehet szokni. Az óránkénti kötelező program viszont lelkileg nagyon megterhelő ennyi idő után. Ehhez hozzá jött a kialvatlanság, és egy 9 hónapos baba folyamatos visítása és kiabálása, mivel most nagyon érdekes neki, hogy üvegtörő hangokat ad. Sokszor kiborulok, és csodálkozom magamon, hogy Úristen! ezt hogyan lehet bírni, azt hiszem nem is vagyok ember, hanem valami UFO, mert egyszerre viselem el a kisgyerekes anyukák gondjait, a terápia egyhangúságát és szigorúságát, és egy durva kezelést kapó beteg szenvedéseit (majd egy hónapig voltak megint tüneteim a fél évig szedett Glivectől, komolyan be kéne tiltani ezeket a mérgeket, mert hihetetlen, hogy milyen rombolást végeznek)

Alig várom már, hogy tavasz legyen, és többet lehessünk kint a friss levegőn, mert a bezártság, sötétség csak még jobban ront a helyzeten.

Történnek viszont közben jó dolgok is velem. Hétvégente sokszor sűrítem a programot, majd délután elmegyünk kettesben a férjemmel moziba, étterembe(ahol pár falat grill zöldséget szoktam enni). A gyerekek, ha éppen nem nyűgösek, hihetetlen édesek.
Befestettem a hajam hennával(sajnos hamar lekopott), és frufrut vágattam, így megújult egy kicsit a külsőm. Szóval ilyen apróságok.

Tehát nagy visszatérésem örömére, szívesen venném az ötleteket, hogy miről írjak, mi érdekel titeket, írjátok meg nekem kérlek!

Szép napot, Annao

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése