2014. április 14., hétfő

Megszállottság vs. egyensúly

Amikor eldöntöttem, hogy abba hagyom a hagyományos kezelést, és alternatív módszerbe kezdek, megszállott lettem. Választottam egy módszert, méghozzá a legbrutálisabb, legtöbb kitartást kívánó, legnagyobb bezártságot adó módszert, igen, szóval a Gerson módszert.
Egy daganatos betegnek lemondani a nyugati orvoslásról nehéz döntés. Nagyon nehéz. Az ember fél, hiszen semmi sem biztos, semmi sem garantálja a sikert, ha pedig rájössz, hogy rosszul döntöttél, már késő. Ezért is döntöttem a Gerson módszer mellett, mert ami ennyire kegyetlen, az biztos, hogy hatásos, és nekem biztosra kellett mennem.
Szeptember óta, mióta elkezdtem a terápiát, nagyon sok idő eltelt....a terápia egyre nehezedett(emelkedett a beöntések és levek száma), a kisbabám számára kinyílt a világ, és egy percre sem vehetem le róla a szemem. Bezárva, óránkénti kötelező programmal, egy sokszor nyűgös örökmozgó kisbabával nem sok kedvem volt élni. És mindezt úgy, hogy sosem voltam jól. Gyógyreakcióim voltak, de már oly régen csináltam a terápiát, hogy logikus lett volna, ha ezek a reakciók(fejfájás, rossz közérzet, feszültség, izzadás, álmatlanság) azért lassan abba maradnak, de nem. Szenvedtem pár napig, aztán következett kb. 1 nap enyhülés, és kezdődött elölről. A hétköznapokat valahogy túléltem, aztán mire hétvégén pihenhettem volna, borult a bili, és bezárkóztam, meg akartam halni. Egyszer volt egy öngyilkossági kísérletem is.
Lassan megkérdőjeleződött bennem, hogy jó úton járok-e. Nincs-e valamilyen tápanyaghiányom(pl. magnézium). Meg tudok-e gyógyulni úgy, hogy iszom a leveket, táplálom a testem, de minden reggel úgy kelek fel, hogy utálom az életem, folyton feszült vagyok, fáradt vagyok. Hosszú hetek után döntöttem. Változtattam.
A Gerson-terápia számomra továbbra is egy biztos módja marad a gyógyulásnak, és B tervnek mindig ott lesz, ha egyszer úgy döntök, visszatérek hozzá. De nem eléggé személyre szabott. Ami az egyik embert meggyógyítja, nem biztos, hogy a másikat is. Túl nagy volt a nyomás is, hiszen folyton azt hallottam és olvastam, ha iszod a leveket, és betartod a szabályokat, meggyógyulsz, de ha csalsz, akkor vége mindennek.
Elmentem egy makrobiotikus tanácsadóhoz, ezúttal nem Sebestyén Szilviához, véleményem szerint neki nem való a gyógyítás, ő egy üzletasszony inkább. Kaptam egy személyre szabott étrendet, megtanultam egy légzéstechnikát, illetve más tanácsokat, pl. jóga, a végtagok ledörzsölése forró törülközővel.
Tehát elkezdtem a makrobiotikus táplálkozást. Ezzel együtt 4 levet meghagytam, 1 zöld levet délelőtt, délután 1 répa, répa alma, és még egy zöldet, illetve egyelőre 2 kávébeöntést, később majd egyet.
Beleástam magam a makrobiotikába. Régre nyúlnak vissza a gyökerei. Sok mindenben ugyanazokat az elveket vallja, mint a Gerson-terápia, mégsem olyan tudományos, inkább arra törekszik, hogy az ember a lehető legjobb összhangban éljen a természettel. Később írok erről részletesebben.
Elkezdtem a lelkemmel is foglalkozni(végre). Többet jógázni, meditálni. Ha belejövök a főzésbe, és már rutinszeren fog menni, el fogok járni terápiára is.
Vivikére hetente 2-3x egy ismerősünk vigyáz, nehéz volt ezzel megbirkóznom, hiszen egy babának az anyja mellett a helye, de egyszerűen szükségem van heti legalább 2 nap pihenőre, különben megzakkanok. Persze úgy pihenő, hogy minden mást ugyanúgy kell csinálnom, de közben nem kell fél percenként abba hagynom mindent.
És igyekszem megtanulni, hogy ne görcsöljek rá az egészre. Lecsúszik egy szelet fehér kenyér, vagy nem tudom az összes ételt tökéletesen megfőzni, minden szabályt betartani? Ember vagyok, hibázok, de nem rúgom fel az egészet, felállok, és folytatom tovább. Hosszú folyamat lesz ez a tanulás, az biztos, mert mindig rágörcsölök az ilyesmire, mindent tökéletesen akarok csinálni.

A múlt héten volt egy hihetetlen spirituális élményem. Eddig csak hittem egy más világ, nevezzük túlvilágnak, vagy spirituális világnak, vagy bárminek, most már tudom, hogy létezik, mert tapasztaltam. Kezdem másképp szemlélni az egész világot.

Nézzétek, az első az ebédem lesz, a második a vacsorám(plusz miso leves, azt nem fényképeztem). Hát nem szemet gyönyörködtető? Akit érdekel, az első képen barna rizs, azuki bab, blansírozott kínai kel, pácolt jégcsapretek, főzött répa-hagyma-kel. A második képen barna rizs gombócok nori szusi lapba burkolva, gözölt brokkoli-kelkáposzta, főzött répa-hagyma-kelk.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése